Anno, 1996 környékén volt egy nagy horderejű ügy, amely felkavarta Magyarország életét. Még ma is emlegetik az úgynevezett "Tocsik-ügy"-et amelyben érintettek voltak az akkor kormányzó pártok politikusai. Befolyással való üzérkedés volt az egyik, amelyet végül kimondott a bíróság. Az összeg körülbelül 800 millió forint volt, amely ma már van, hogy egy hétvégére elég csak a dzsentri, szórakozni vágyó, politikából meggazdagodott és abból élőnek.
Horn Gyula, akkor szó szerint azt mondta: "szabad utat engedek az igazságszolgáltatásnak". Az a Horn Gyula, akit rengetegen támadtak, céltáblaként használtak és aláztak. Olyanok, akik a sáros lába nyomába sem érhetnek.
Ha valóban olyan nagyszerű, védelmező államfő lenne, akkor most ugyanezt kellene tenni Magyarország vezetőjének is. A magas politikai pozíciókat birtoklóknak pedig tartózkodniuk kellene az olyan kifejezésektől, amelyekben az szerepel, hogy mindez "magánügy". Amikor munkaidőben, adófizetők pénzéből politikusok szórakoznak, csalnak, lopnak, hazudnak akkor ez már nem magánügy hanem kőkemény közügy! Ráadásul igen nagy felelősséget vonz magával.
Ha valaki politikai szerepet vállal, akkor tudomásul kell vennie, hogy onnantól az élete egy nyitott könyv lesz, és támadási felület a közvélemény számára. Nem csak ő, hanem az egész családja. S, ha még jól is teszi dolgát, akkor is lesznek mindig elégedetlenkedők, akik összefogás helyett inkább megnehezítik a dolgát.