2009. január 8.
Új év, új remények, új problémák. Állítólag nem lesz elegendő gáz, ezért leállnak a gyárak, hipermarketek…Egyelőre az egyéni fogyasztókat nem korlátozzák, de semmi sem lehetetlen. Lassan egy hete szajkózza tv, rádió, írja az újság, rendkívüli hírekben értesítenek bennünket arról, hogy nagy „gáz” van. Azért én kételkedem! Valami miatt már nem hiszek országom vezetőinek és valami miatt ebben az országban már nincs bizodalmam.
Aki figyelemmel kísérte a híreket, az néhány furcsa bejelentést is hallott. Én hallottam. Pár napja először ezt mondták: nincs probléma, mi kapunk gázt és nem kell korlátozásokra számítani, mert óvatos becslések szerint is három(!) hónapra elegendő tartalékunk van. Rá két napra bejelentették: minket is megcsapolnak Ukrajnában, így csak másfél(!) hónapra elegendő a tartalék. Rá pár órára elhangzott a tv-ben: nagy a baj, legfeljebb tíz(!) napra elég a tartalékunk. Tényleg én vagyok ennyire buta, hogy azt hiszem, hogy egy hónap 30-31 napból áll…? Értik már, hogy miért nem bízom ebben az országban, hogy miért nem ér már semmit számomra az ország vezetőinek adott szava? Valami nagyon nagy problémáról akarják elterelni a figyelmet és az ukránok gazdasági bűncselekménye (amiért Kínában már legalább 100 embert felakasztottak volna!) ez most kapóra jött. Talán az elmúlt év végén bejelentett „nem lesz áremelés a gazdasági világválság hatására” című történetről akarják elterelni a figyelmet? Ugyanis áremelések vannak, de nem publikusan, hanem csak úgy „az asztal alatt”. Amíg Szlovákiában az árak helyenként lejjebb mentek az Euro bevezetésével, nálunk már csak halvány szalagcímben közlik, hogy a benzin ára hetek múlva 350 Forint is lehet, mert öt százalékkal drágult az olaj hordónkénti ára. Az elmúlt hónapokban az olcsó olaj miatt sok országban a gáz ára is esett, de nálunk természetesen emelkedett! Most már biztosan tudom, hogy országunk vezetői meg vannak győződve róla, hogy a magyarok sehova nem járnak és elhiszik, amit a tv-ben hallanak. Ha azt mondják, hogy jól élünk és túl vannak a gyárakban fizetve a munkások, mi még azt is el hisszük. Ha közlik velünk, hogy a gazdasági világválság miatt nincs pénze a magyar embereknek még azt is bevesszük. Nem kérdezünk rá, hogy ez a gazdasági válság nem valamikor 2000-2002 környékén indult el Magyarországon és azóta folyamatosan tart…?
Kinézek az ablakon, látom a várost, ahol tíz évvel ezelőtt még csak szerettem volna élni. Most itt vagyok, nem látok semmi fejlődést, inkább csak rohamos leépülést. A pár hónapja átadott út szétesik, a kátyúkba beállítanak egy-egy táblát és azok hónapokig ott vannak, akár az út közepén is. A radiátor még ugyan meleg, de lehet, hogy holnap már az is kihűl, mint ahogy Magyarországba vetett bizalmam lángja is kialszik. Lassan, mint a gázláng…
