Tudják, hogy miért mocskos dolog a politika? Leginkább azért, mert az emberekből a legrosszabbat tudja felszínre hozni. Családi kapcsolatokat, barátságokat tud tönkretenni az érdek, a hatalom birtoklása utáni vágy. Aki pedig nem politikus csupán csak politizál, ő is a politika csapdájába eshet.
Az utcai szóbeszéd továbbfejlesztett változata például a Facebook. Mivel sokszor láthatjuk, hogy ismerőseink milyen posztokhoz szólnak hozzá, azt is felfedezhetjük, hogy egy amúgy kedves, barátságos, nyugodt, szép beszédű barátunk, ismerősünk milyen arcpirító, mondhatni, nyomdafestéket nem tűrő saját véleményt tud leírni. Persze, csak reflektál valamire, de azt első felindulásból.
Miért baj az, ha mindenki más? Miért baj, hogy én "ezt" gondolok", Ön meg "azt"? Attól még élhetünk egymás mellett szépen, nyugodtan. Miért kell a magánéletbe, évtizedes baratságokba belekeverni a politikát? Mindenkinek MAGÁNÜGYE, hogy kit és mit támogat! Attól, hogy én megosztom Keljfel Jancsi választási szórólapját, még nem biztos, hogy őt támogatom! Az más, ha odaírom, hogy "őt ajánlom". Ha függetlennek vallom magam, akkor nagy valószínűséggel csak az emberek reakciójára voltam kíváncsi, hogy mit szólnak Keljfel Jancsi elképzeléseire...?
Persze egyből jön a vádaskodás, mer' ugye vannak, akik mindig és mindent jobban tudnak. Pláne azt, hogy én mit is gondolok...? Ön kíváncsi rá, hogy én mit gondolok? Elárulom, hogy szerintem mindenkinek van legalább egy jó elképzelése, ötlete, amely támogatásra érdemes.
Mivel több ismerősöm volt, aki olyan komolyan vette a politizálást, hogy szó szerint belehalt, így én Őket látva eldöntöttem: nem kérek a politikából! Egy életünk van, s azzal jól kell gazdálkodnunk. Ne pazaroljuk bugyuta szórólapokra, uszító posztokra. Helyettük inkább beszélgessünk a szeretteinkkel, barátainkkal és fordítsunk több figyelmet a figyelmességre!